A zene átéléséhez óriási segítséget nyújt, ha érted a zene szövegét. Összegyűjtöttünk egy híján egy tucat spanyol kifejezést.
- Amor — Szerelem. (A legfontosabb.)
- Beso / besito / besar — Csók / puszi / csókol.
- Te quiero — Szeretlek — Ez nagyon gyakran előfordul a dalszövegekben, és nemcsak magában, hanem különböző szerkezetekben, pl. ’Te quiero besarte’ = ’Meg akarlak csókolni’. Se a ’teker’, se a ’beszar’ hangalak ne tévesszen meg minket!
- Me gusta — Tetszik nekem — Me gustas tú — Tetszel nekem — A ’Te quiero’ kifejezéssel együtt kötelező elem egy tartalmasabb spanyol nyelvű társalgásban. A jelentése erősebb, mint a magyarban, közelebb áll a szeretem/szeretlek szóhoz.
- Negro vagy negra — fekete, azaz afrikai származású.
- Mulato vagy mulata — mulatt — A karibi spanyolban sok a bőrszínre történő utalás (prieta — a fekete és a mulatt között; trigeña — a mulattnál világosabb), és gyakorlatilag mindig pozitív értelemben használják. Az énekes vagy saját magára utal (pl. soy un mulato rumbero — egy mulatt rumbaénekes vagyok) vagy egy kívánatos partnerre (pl. mi negra — az én fekete nőm).
- ¡Camina! — Sétálj! vagy Sétálás! — Ekkor kezdődik a mambo rész a timbában, jöhetnek a csípőriszálós szólók. Spanyolban az egyszerű felszólító módú ige és az igéből képzett főnév alakilag megegyezik.
- ¡Bachatea! vagy ¡Bachatéate! — Bachatázz! — A bachata a kubai spanyolban nem a bachata nevű (amúgy kubai eredetű) santo domingói táncot jelenti, hanem a bulizást, táncolást, erős csipőmozgással kísért táncolást, illetve az erős csipőmozgással kísért szorosan összfonódva való táncolást. Emellett egy konkrét lépést is jelent: A partnerek szorosan összesímulva egyre és háromra olyan csipődobással lépnek, mint a bachatában. Ezt amúgy majdnem mindenki táncolja, úgyhogy semmi újdonság.
- Me muero — Meghalok — Nem kell megijedni. Ahogy egy dalszöveg mondja: Ahora nadie se muere de amor — Ma már senki sem hal meg a szerelemtől. És a népesség-statisztikák tanusága szerint ez régen sem volt jellemző.
- ¡Pinga! — Hímtag! — Noha ez a szó a spanyolban pont olyan szalonképtelen, mint a magyarban, meglepően gyakori a dalszövegekben, és a magyarhoz hasonlóan gyakori a (nem szalonképes) társalgásban. Viszont általában nem az előnytelenül viselkedő hímnemű személyre utal, hanem az anatómiai képletre, rendszerint pozitív felhanggal. Saját fülemmel hallottam ezt a nőtől nőnek jövő jókívánságot: ¡Amor, dinero y pinga! — Szerelmet, pénzt és hímtagot!
+1. Se acabó — Vége van — pl. Se acabó la rumba — Vége a bulinak; Se acabó el querer — vége van a szerelemnek — Ne dőlj be! Átverés. Nincs vége. Csak most kezdődik igazán!
(Írta: Kertész Miklós, 2011. április)
haha. a legjobb a 10. Sokszor hallottam már a kubai-magyar ismerőseimtől.
Salud, amor y pinga!!
Így még jobb! Ha van amor y pinga, nem is kell dinero! (Jellemző a csajokra, hogy mi tetszik nekik az egész mélyenszántó írásból.)
Bemondom a +1-et, ha nem beszéltek szépen!
Sokan szokták a +1-et mondani, ha már nem bírják az ötödik menetet..
Ja, a negrora gondolsz?
Mindig tanul az ember. 8 éve élek Spanyolországban és még nem hallottam “pingázni” senkit… Ezek szerint nem hallgatom figyelmesen a dalszövegeket?
Szia Barne,
Nem biztos, hogy Te nem figyelted eléggé. Ez inkább a spanyol spanyol és a kubai spanyol eltéréseire mutat, nem csupán kiejtésben, hanem szóhasználatban is.
Konzultáltam a spanyol barátnőmmel, ő is egyet ért abban, hogy ez a kifejezés nem jellemző a salsa számokra, sem a bachata-kra, legfelfeljebb a regaetonra, de azt nem kéne egy lapon emlegetni a latin zenékkel. A pinga helyett – ha már ilyesmit akarunk írni – inkább jellemző a “culo” (segg) szó használata. De ez is csak legfeljebb az 150-dik lehetne a listán, semmi esetre sem a tizedik… : )
A reggaeton-t nem kéne egy lapon emlegetni a latin zenékkel? A reggaeton ugyanannyira nevezhető latin-amerikai zenének, mint a salsa, bachata vagy a merengue. A pinga nem szép szó, de sok reggaetonban hallható. Nem a tizedik legjellemzőbb szó, de nem is ez volt írva a cikkben. Valóban lehet még sok olyan szót, kifejezést említeni, ami gyakran hallható, ha bárkinek vannak további ötletei, csak nyugodtan!
Valóban nem egy fontossági, vagy gyakorisági sorrendet akartunk felállítani a 10-es listával és bevalljuk, hogy írásainkkal a “tudományosság”
mellett törekszünk arra is, hogy a humort se nélkülözzük. Ráadásul a spanyol nyelvű zenékről beszéltünk, nem specifikusan csak a salsáról. Ettől teljesen függetlenül nagyon örülünk a kiegészítésednek. Örülünk, ha valaki más véleményen van és ezt meg is osztja velünk. Így lesz teljesebb a kép számunkra, és az olvasóink számára is. Köszi Tangobarne! Hálám jeléül küldöm ezt a számot 
http://www.youtube.com/watch?v=H6bjqHQS6qo
Én, mint szakavatott pingaszakértő és reaggetonimádó nyilatkozhatom , hogy valóban nagyon sokszor fellelhető reggaeton , cubaton vagy perreo (ahogy jobban tetszik,ha már…) számban fellelhető a pinga szó. Ez hozzáköthető, mondjuk a vérmérsékletéhez ennek a táncnak és ahhoz, ahogyan a cubaiak táncolják. Talán ezért is nagyfokú vonzódásom és imádatom. Én nem kérem semmilyen nagynevű spanyolul beszélő hatodik keresztanyám ikertestvérének a tündérkeresztanyját, ahhoz, hogy véleményt mondjon, én magam saját szabad véleményére alapozok és arra, hogy naponta 2 órát minimum hallgatok reaggetont. A spanyol nyelvű számok, nem azt jelentik, hogy cubai reggaeton! A cubaiak is spanyolul beszélnek?!:O E kettő nemzet között nagy a különbség, hiába mindkettő LATIN. Ez megfigyelhető például, ha a salsa legalapjait tekintjük, amit mindenki ismer( aki jobb kezdő salsa tanfolyamon volt már), hogy van a caminando spanyol módra, amikor kihúzva peckesen kell csinálni, és van a caminando cubai módra, mikor a lánynak ráznia a kell a fenekét és a férfi közben sasol. Na láss csodát és latin mindkettő, ja és spanyolul beszélnek.
Peti, és Pirulai, szerintem Tangobarnénak igaza van abban, hogy salsa számokra sokkal kevésbé jellemző a “pinga” szó használata. Nem is hiszem, hogy ez a szó lenne Miki írásának leglényegesebb pontja. Az is jó, ha tudunk konzultálni olyanokkal, akik jól ismerik a nyelvet, vagy a kultúrát, biztos, hogy segíteni tudnak egy hitelesebb kép megalkotásában. Szóval nyugodtan írjátok meg, hogy mely szavakat tartanátok még fontosnak, vagy akár fontosabbnak, és szép lassan kiegészítjük a listát. Aztán, ha már van vagy 1 millió szavunk, csinálunk egy gyakorisági, vagy fontossági sorrendet is – a tökéletesség igénye nélkül. Mit szóltok?
Tisztelt “Pinga és Regaeton” szakértő (gondolom) úr! Nos én úgy gondoltam, hogy egy salsa oldalra tévedtem, így azt hittem, hogy a szótár is a salsa-kra vonatkozik, legfeljebb a bachata-kra, mivel rendszerint ez a két tánc a legnépszerűbb a táncosok körében. A spanyol barátnőmet (akinek minimum 15 év előnye van velem szemben ezen számok aktív hallgatása tekintetében, ráadásul a nagyrészüket kívülről fújja) ellenőrzésként kérdeztem meg, hogy tudjam, hogy én vagyok figyelmetlen, vagy tényleg nem jellemző az említett szó használata ezen két műfajra.
A cuba-iak, argentinok, stb. spanyolul beszélnek, kivéve a brazilokat, akik portugált. Természetesen a latinok úgy mond más-más tájszólásban beszélnek. Ezen kívül természetesen minden nép szleng-tára különbözik, így persze vannak szavak, amiket a mások nem használnak, vagy esetleg nem is értik. Mindez nagyon érdekes, ha ezen emberek közt élsz és nap mint nap találkozol cuba-iakkal, culombia-iakkal, dominica-iakkal és beszélsz is velük.
Továbbá kitartok a véleményem szerint, hogy a regaeton még zenének is túlzás nevezni, és egy büszke dél-amerikai csak szégyenkezik miatta. A ritmus képlete inkább közel-keleti (arab), mint latin, dallamról meg nem is beszélhetünk, az egyetlen jel, ami arra utal, hogy latin az, hogy a spanyolt használják többnyire. Tánc tekintetében, amennyiben a dugás imitálása táncnak minősíthető, inkább egy gogo-bárban a helye, mint egy táncparketten. Nem is meglepő hogy a regaeton-előadók sokat „pinga”-znak.
Mindezen felül természetesen megvan a jogod hallgatni, szeretni és szakérteni ezt a műfajt. Biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül el fogod felejteni, miért is hallgattad ezt a stílust, mint ahogy maga a műfaj is el fog tűnni, mint minden divathóbort…
Minden jót neked!
Kedves Zsuzsi!
Köszönöm hozzászólásod és a számot is! Állok rendelkezésetekre (nem mint szakértő, csak valaki, aki ebben a környezetben él). Én szívesebben hallgatom ezt: http://www.youtube.com/watch?v=ZxfIwZsmbX4&feature=related
Minden jót!
Szia Tangobarne,
.) A kubaiak – még a büszkék is – szeretik a reggaetón zenéket, és meglátásom szerint sokan vannak, akik egyáltalán nem szégyenkeznek miatta, és tudnak rá kulturáltan táncolni, szórakozni. Nyilván ennek megítélésében is lehetnek (akár közöttünk is) ízlés és szokásbeli eltérések. Én sem feltétlenül szívesen táncolok reggaetónt egy vadidegennel, mert mit tagadjuk, egy kicsit sikamlósabb tánc lehet belőle, mint a salsából. De ezt gondolhatom a klasszikus (nem dominikia) bachataról is. Ami fontos, hogy örülök a bejegyzésednek, mert engem mindig érdekelt mások véleménye és hozzáállása. Azt is szeretem, ha egy az enyémmel ellentétes vélemény elgondolkodtat. Akkor is, ha megváltoztatja a véleményemet és akkor is, ha esetleg megerősít a korábbi véleményemben. Továbbra is szívesen olvasom Mindannyiótok hozzászólását, ha azért, hogy egy jót vitatkozzunk, akkor azért, ha azért, hogy egy jót egyetértsünk, akkor azért. Szerintem ez mindenkinek hasznos lehet. Tangobarne, tényleg táncnak és zenének is túlzás pl. ezeket nevezni? http://www.youtube.com/watch?v=tVNB45Gq_HQ
Igaz, hogy alapvetően salsa oldal vagyunk, de foglalkozunk más -elsősorban kubai és afro-kubai – tánc-, és zenei stílusokkal is. Én személy szerint nem gondolom, hogy a reggaetón miatt szégyenkeznie kell bárkinek, vagy ne férne meg a salsa, son, timba szeretetem a reggaetón szeretetével is. Salsában is vannak igénytelenebb, silányabb, monotonabb számok, ugyanez igaz a reggaetónra is. Ettől függetlenül egyetértek abban, hogy mindenkinek a saját ízlésén múlik, hogy mit szeret, mit hallgat, és tiszteletben is kell tartani az ehhez való jogát. (A számot a szóhasználat miatt linkeltem be, teljesen megértem, ha nem ez lesz a kedvenc számod
http://www.youtube.com/watch?v=W2uh8c16qts&feature=related
Nekem tetszenek és mindenképp szórakoztatónak tartom.
Kedveseim, ne veszekedjetek, ne háborúzzatok, inkább szeretkezzetek!:)
Habár én is sok reggaetont hallgatok én salsával rumbával, bachatával és merenguével keverve, s nem csak két órában , ahogy kedves Pirulai, hanem kicsit többen is. Valóban néha előfordul a pinga szó, Salsa számokban nem számottevően. A reggaetonról azonban az a véleményem, hogy nem csak egy divathóbort, hisz ez most a cubaiaknál legmenőbbnek mondható stílus, és salsát manapság leginkább a külföldieknek szóló esteken találhatunk. Valamelyik héten az Éden Hotel című “remek” műsorban láttam , ahol reggaetont oktattak a versenyzőknek a helyiek, Kolumbiában. Természetesen a reggaetonnak is van vállalható, színpadra vihető változata.
Bár én egyaránt rajongók a salsáért , reggaetonrt és a többi hozzátartozó műfajért is:)
Azonban az arab ritmusképlettel nem értek nagyon egyet, de ez csak az én szubjektív véleményem.
Legyen szép estétek:)
Kedves Anett! Megnyugtatlak, háborúról szó sincs, vélemények ütköznek egy adott téma kapcsán, ami szerintem egészséges dolog. A regaetonnal kapcsolatban leginkább az zavar, hogy besorolják egy kétségtelenül gazdag, markáns jegyeiről felismerhető zenei stílus keretei közé, miközben ezen jegyek egyikét sem mutatja fel. Remélem, abban minimum megegyezhetünk, hogy a latin-amerikai zene függetlenül a használt nyelvtől egyértelműen felismerhető. A legjellemzőbb jegy a ritmus gazdagsága, ami mondjuk egy salsa esetében úgy mutatkozik meg, hogy az alapritmus (clave) az esetek többségében nehezen hallható, olyan mértékben zúdítják ránk díszítő ritmusokat. Persze én arról a latin zenéről beszélek, amit még zenészek alkotnak és nem egy számítógép nyomja a tam-ta-tam, tam-ta-tam ritmust monoton egyhangúságban, így persze nem meglepő, hogy latin zenészek még véletlenül sem játszanak regaetont, mint ahogy igényes szórakozó helyeken is csak elvétve hallható egy két regaeton, és a salsa-kongreszusok buliain sem fordul elő ez a stílus. Mindezzel nem állítom, hogy a regaeton népszerűtlen, viszont a regaetont sűrűn játszó helyek azzal számolhatnak, hogy a klientura hamar kicserélődik, jellemző lesz hogy az átlagos emberek félnek bemenni ezen helyekre. Ez olyan, mint amikor Magyarországon egy szórakozó helyen fellendül a cigányság jelenléte. Ez a személyes tapasztalom. Jó néhány éve járok már latin bárokba, disco-kba szórakozni, ahova belépve én érezhetem magam „színes bőrűnek”, ahol ha táncolok, igazi latinok próbálnak letaszítani a parkettről.
Az arab ritmusképlet tekintetében csak meg kell hallgatni néhány hastáncos zenét és le fog esni a tantusz… : )
Minden jót!
Szia Tangobarne,
A reggaetónnal kapcsolatban a latin zenészek körében is folyik vita, de azért azt nem mondhatnám, hogy annyira egyértelmű, hogy latin zenészek még véletlenül sem játszanak ilyen zenét. A népszerűsége – és így a képzett, és jó zenészek ehhez kapcsolódó megélhetése – nyilván torzítja a egy kicsit a vitát, és az ezzel kapcsolatos őszinte, azaz érdekmentes megnyilvánulásokat, de ennek ellenére azt gondolom, hogy a reggaetónt sem lehet fehéren vagy feketén besorolni az “ez nem zene” kategóriába, még a hiteles latin zenészek szerint sem. Rendeltem Kubából egy filmet a Jen Paz Films-től, ami pont ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. A film címe: Animales de la Musica Cubana. Olyan ismert együttesek, zenészek és zeneszerzők nyilatkoznak benne, mint Samuel Formell, Mayito, Lazarito Valdes, a Charanga Habanera tagjai, Bamboleo, Manolito, Yulien Oviedo, Gente de Zona, és a Los Van Van tagjai (a teljesség igénye nélkül felsorolva). Ajánlom figyelmedbe. Sőt, szívesen kölcsön is adom, ha érdekel.
A reggaetónról azt gondolom, hogy zeneileg és ritmikailag valóban szegényebb, mint mondjuk az általam nagyon kedvelt timba, viszont a népszerűsége sokkal nagyobb. A timba talán 2001-2003 körül volt a csúcson, legnagyobb sajnálatomra. Erre mondhatnánk azt – ha elitisták lennénk -, hogy persze a silánynak, igénytelennek mindig is nagyobb publikuma lesz. Szerintem azért ez ennél összetettebb. Szerintem fontos megnézni azt, hogy mitől népszerű, mi az az érték, amit az embereknek közvetít, mi az, ami miatt azonosulni tudnak vele a tömegek. Ha ez az érték nagyon távol áll a mi saját értékrendünkben szerepet játszó fontos dolgoktól, akkor mondhatjuk azt, hogy ez gáz, ezzel semmiképp nem tudok azonosulni. Számomra iIlyen pl. a rasszizmus. Körbevehet engem 2 millió rasszista, attól még soha nem fogok tudni osztozni az értékrendjükben. A vicc az, hogy a kubai reggaetón népszerűsége szerintem abban rejlik, hogy a szövege az emberek mindennapi életéről, nehézségeiről szól. (Nem csupán a szexről) És mint ilyen, igenis felvet fontos kérdéseket, problémákat, amihez nagy tömegek tudnak viszonyulni. Így nem hiszem, hogy a nem spanyol ajkú hallgatóság esetében a lényegnek van jelentősége, így ők valószínűleg pont az “egyszerűsége” miatt kedvelik. Az egyszerűsége teszi lehetővé számukra azt a sikerélményt, hogy táncolni tudnak rá, bulizni tudnak, elengedni. Ez is fontos. Nem vagyunk egyformák. Én is szeretem fejleszteni magamat, és általában nagyobb kihívást és ezzel örömet is érzek olyan dolgokban való részvétel során, amihez tanulnom, ügyesednem, fejlesztenem kell magamat. Ezzel nem mindenki van így. Sokaknak a kényelem, az egyszerűsítés, saját képességeikkel, energiáikkal való spórolás sokkal fontosabb. És ez így van rendjén. Megjegyzem én megtaláltam a reggaetónban is azt, amivel fejleszthetem magamat, mozgásban, izolációban és már ettől szórakoztatónak találom. Az, hogy a szövegek megértése közelebb visz egy olyan kultúra teljesebb megértéséhez, amit az elmúlt néhány évben tanulmányozok, külön hab a tortán. A timbával és mondjuk az afroval kapcsolatos erős érzelmeimet nyilván sem időben, sem intenzitásban nem fogja soha felülmúlni a reggaetón iránti elkötelezettségem, de a reggaetón is egy színfolt, ami gazdagítja a spalettát. Én hiszek abban, hogy minél sokoldalúbb az ember érdeklődése, és minél kevésbé esik abba a hibába, hogy ítéletet mondjon valamiről, vagy valakiről, annál gazdagabb, teljesebb lehet az élete. Attól, hogy szeretem Bachot és Mozartot, még tetszhet a Soerii és Poolek zenéje. Teljesen más miatt, másként gondolkodtat el, de hat rám, és szerintem ez a fontos. Lehet a reggaetón a salsa, vagy a timba hasznára is, mert lehet, hogy most -egyébként számomra is sajnálatos módon – kezdi kiszorítani (még Kubában is) a salsát, vagy a timbát, de talán lehetőséget ad a zenészeknek a kísérletezésre. Egy merőben új dolog mindig ébreszthet új gondolatokat, amiből ki tudja, valami nagyszerű dolog is kisülhet. A timbaton is egy ilyen próbálkozás. Én idealista vagyok. Hiszek abban, hogy a valódi értékek, talán soha nem lesznek a legpopulárisabbak, de nem fognak eltűnni addig, ameddig van létjogosultsága és értéke legalább néhányunk számára. És itt már nem csak a zenére gondolok …
Talán nem lenne rossz az sem hogy refréneket fordítsunk le, végül is leginkább azok maradnak meg egy dalból. Példul: “Juliana que mala eres, que mala eres Juliana” – Juliana de rossz vagy, de rossz vagy Juliana
T.Tangobarne.tájékozatlanságod nem hagyhatom vélemény nélkül.
Ezek szerint nem vagy tisztában azzal, hogy nem kevesebbről, mint generációs váltásról kell beszélnünk amikor ezt a stílust emlegetjük. Kubában a nebulók iskola szünetekben tanítgatják egymásnak a legújabb regga figurákat, amivel otthon igyekeznek a SALSA-án szocializálódott szülőket megörvendeztetni.
Ezek az izolációs mozgásformák rendkívül összetettek, melyek elsajátítása nagyon sok tanulást és gyakorlást igényelnek.
Nem tudom, hogy Te milyen klubokba jártál, de a helyzet az, hogy Londonban, Párizsba és még Olaszországban is ez a stílus dominál kőkeményen!!
Nem akarlak elkeseríteni, de a magyarok által favorizált rovinyi salsafesztiválon külön szekcióban oktatják évről évre a reggaetont !!
Ma már Bp.en is el tudod sajátítani a műfajt , mert több helyen is oktatják igaz vegyes szinvonalon.
A helyzet az , hogy a felületes szemlélő nem mindig veszi észre a stílus nehézségeit, de kérlek tedd félre előítéleteidet és legalább egy kurzus erejéig próbáld meg ezt a táncot is.
Garantáltan nem fog elmaradni a siker.
Kedves Regatonero!
Nem kell hozzá sok ész kitalálni, hogy itt egy generációs váltásról beszélünk, bár nebulók iskolaszüneti ténykedése helyett én inkább utcai bandák szabadidős ténykedését látom. A generációs eltérés elég kemény kulturális szakadáshoz vezetett, mivel a regaeton semmilyen latin jegyet nem követ, illetve bocs a csípő mozgatását igen. Elég egyértelmű az is, hogy a regaeton egy délamerikai válasz az északamerikai rap, vagy hip-hop stílusra. Aki ismeri a latinokat tudja, hogy nem szeretnek mások zenéjére mozogni. Hogy a regaetont tényleg Cubában, vagy valamelyik Amerikai nagyváros utcáján kezdték művelni nagyjából mindegy.
Nem csodálkozom, hogy észak, közép és kelet Európában milyen formában tekintenek a regaeton-ra, hisz számukra ez egy új latin zene illetve tánc. Ismétlem nem állítom, hogy népszerűtlen műfajról beszélünk, de a forma amit otthon tanultok igen távol van a valóságtól, amit én itt a latinoktól látok, ha elég sokat iszom még művelem is. : ), de igazán ez nem is meglepő, a legtöbb tánc autentikus formája és a tanított formája igen eltérő. A nyáron volt alkalmam látni magyar salsero-kat regaetont táncolni, nos elég fura volt…
A lényeg nagyjából, hogy Rock&Rollt és Hipp-hopp-ot sem szoktak egy légtérben táncolni, swinget és haus-t egy discoban játszani, mert egyszerűen nem ugyan annak a rétegnek szólnak, nem ugyan azt a kulturát közvetítik. Így van ez a salsa és regaeton esetében is, a regatonnak nincsenek igazán latin gyökerei, még akkor sem, ha tényleg latinok hozták létre. Minden esetre az érdekes lehet a fúziós zenéket (salsa-sított regaetont, vagy regeatonosított salsa-kat ) nem játszanak latin zenészek, így számomra egyértelmű, hogy ők sem tarják a kultúrájuk részének.
Köszi a meghívást a tanfolyamokra, elég idős vagyok már, hogy tudjam, mi áll jól nekem… : )
Minden jót!
Bocs ezt a mondatot elszúrtam, így a helyes: Minden esetre az érdekes, hogy a fúziós zenéket (salsa-sított regaetont, vagy regeatonosított salsa-kat ) nem játszanak latin zenészek, így számomra egyértelmű, hogy ők sem tarják a kultúrájuk részének.
Generációk szakadása? Nem az a lányege a salsának és a hozzátartozó műfajoknak, hogy összekovácsolja az embereket egy családdá? Talán, ha már jártál igazi cubai buliban, nem, nem latin buliban, cubai(mert ha már a salsából indultál ki, akkor ugye a salsa onnan ered, legfőképpen a cubai salsa) buliban, ahol a családok együtt buliznak, és van salsa , merengue, bachata, son és bolero a család idősebb tagjainak, és reggaeton is, ahol pedig a fiatalabb”generáció” táncol, mire az öregek csillogó szemmel nézik, hogy melyik az ő unokájuk. Ha ez megnyugtat, láttam már Magyarországon élő cubai nagypapát 70 éves kora ellenére reggaetonozni. Nem degradálta le a stílust , sőt…. Azt sem hiszem, hogy utcai bandák hatására alakult volna ki vagy hasonlók. Főleg nem hiszem, hogy ha Cubában alakult ki ez a stílus, akkor olyan óriási hatással lett volna rá bármely más ország, mivel a mobil és internethasználat lehetetlen volt számukra, sőt a külföldre utazás sem volt igazán mindennapi. Egyébként meg, ugye van a reaggaton, a cubaton , perreo bla bla, a cubaton az a zene, ugye amit cubai zenészek alkottak- zenész alatt ne csak arra gondolj, aki hegedül..-, a reggaeton zene kicsit átfogóbb, azt akár franciák is készíthették.
Magyarországon sokan művelik, de nem sokan táncolják jól a reggaetont, talán te is olyanba futottál bele, aki csak azt hiszi , hogy a reggaeton farokhoz dörgölőzés. A latin táncosokkal meg vigyázz, mert ugyebár vannak a latinok és vannak a latin táncosok, a kettő nem ugyanaz. Az hogy valaki cubai, vagy akármilyen latin nemzetiség az nem azt jelenti, hogy tud is táncolni. Természetesen benne van a vérében, de hát az kevés. Nézz meg egy olyan latin embert, aki táncművészetit végzett Cubában, Brazíliában stb. Valamint ne hidd el mindenkinek, ha azt mondja Európában, hogy táncos. Sokan csak azt mondják, hogy el tudják adni magukat….. Bár ezt egy képzettebb táncos egy idő után felismeri..
Egyébként miért nem lehet Rock &rollt és hip-hop egy légtérben táncolni? Miért nem? Nem tánc mindkettő? Nem olyan emberek táncolják, akik rajonganak érte? Ez kicsit olyan , mint a rasszizmus. Fekete és fehér miért nem táncolhat ugyanabban a légtérben?? Mindegyik táncot szeretem és próbálom művelni, és én már táncoltam rockit és hip-hopot egy légtérben . Kicsit mintha egysíkú lenne ezzel szemben a gondolkásmódod. Ezenkivül véleményem szerint egy ember ne nevezze magát táncosnak, ha legalább nem ismer és tud táncolni minimum10-15 táncstílust és ne nevezze magát salseronak vagy salseranak, ha nem ismeri a salsa kialakulásához szükséges táncokat, mert ugye a salsa szó jelentése, szósz, egyveleg, amibe minden beletartozik.Tehát az ember kultúrbarbár, ha azt hiszi, hogy megtanul salsázni és akkor ő táncos vagy akkor ő neki nem kell tudnia afrozni, rumbázni, merenguézni, bolerozni, bachatázni , reggaetonozni…. Mert ezen esetben ő egy tolvaj, aki ellop más táncokból és ahogy a mondás tartja, más tollaival ékeskedik.
Hű, nem tudom, hogy a Juliana que mala eres-t hol fogja még hallani a közönség, de talán valamelyik retro bulin előfordulhat. Emlékszem 8-10 éve hogy szerettem. Olyan, mint Boney M-et hallgatni. De igazad van, fordíthatunk gyakran szereplő komplett mondatokat.
Bocs, hogy bele, de a kubaiakat nem szívesen venném egy lapra a spanyol/olasz/portugál mediterráneummal, mert az európaiaknál nincs az az alapvető és meghatározó afrikai hatás, ami az egészet különlegessé tette. Valami olyasmi rémlik, hogy Claudio pont meg is mutatta mondjuk a spanyol meg a kubai bolero közötti különbséget, és a különbség egyértelműen az afrikai hatásban fogható meg. Szerintem a Mária Kéri salsásított száma meg a reggaetón között is ilyesmi a különbség gyökere. Ízlés dolgában pedig tessék befejezni a vitát, mert parttalan. (Légy egy reggaetón király, de tudj úgy sonozni, hogy kicsatoljam a vállpántom!) (és mindezt persze Budapest szívében, vagy csak Budapesten, vagy legalább a belvárosban …)
Ani
” Minden esetre az érdekes, hogy a fúziós zenéket (salsa-sított regaetont, vagy regeatonosított salsa-kat ) nem játszanak latin zenészek, így számomra egyértelmű, hogy ők sem tarják a kultúrájuk részének.” Ezzel a mondattal vitatkoznom kell. A Charanga Habanera zenészeivel pont láttam egy erről szóló riportot, amiben arról beszélnek, hogy szeretnek ilyenekkel kísérletezni.
Bár Andy Montanez sem kubai, de eléggé a salsához kötődik a neve, nem nevezhető egy tinédzser gettóbubusnak, és, ő is adott ki salsatont, de lehetne itt számtalan példát hozni olyan zenészekre, akik nem egy szintetizátorral játszanak és rapelnek az utcasarkon, hanem évtizedekig tanulták és gyakorolták a mesterségüket. Az én meglátásom szerint a régi nagy zenészek nem ennyire keményen elítélik a reggaetónt, csak a térhódítása miatt féltik a gyökereket, és az igényes zenét a feledésbe merüléstől. Illetve nyilván a munkalehetőségeik is korlátozódnak a piac ilyen irányú alakulása miatt.
Gondolkoztam jó ideig, írjak-e kommentet, erre a vitára, miután a salsaforum.hu-n – amolyan magányos harcosként – néhány éve jó pár hasonlón vettem részt (sőt, akkor még a timba létjogosultságáért is meg kellett küzdeni). Azóta sok minden változott. A kubai zene egyre népszerűbb lett, sok mindent nem kell már leírni, elmagyarázni, mert magától értetődő lett, még Magyarországon is. Így aztán én is inkább hallgatom, mint vitatkozom róla. Azért néhány gondolat, még ha ismétlés is.
Aki Kubával szorosabb kapcsolatba kerül, az nem kerülheti el az ottani reggaetónt, azaz a cubatónt. Nem választás kérdése, mindenhol ez szól. 2004 környékén, amikor először megjelent ott ez a zene, én sem jósoltam sok jövőt neki. Mindenhonnan a Pobre Diabla szólt Don Omartól, de azt hittem, múló divat, mint oly sok más. És igen, többnyire lenéztem, unalmasnak találtam én is. Akkor már több éve jártam Kubába, és hát alaposan megfertőződtem a timbával. De ha ott vagy, nem tudod (akarod) kivonni magad az aktuális divat alól, így hát viszonylag hamar megszerettem.
Azért ehhez kellett még egy dolog, ami az itteni hozzászólásokban talán kevesebb hangsúlyt kapott. A kubai reggaetón ugyanis viszonylag gyorsan önálló útra tért. Szövegben, zeneileg, ritmusban, hangszerelésben ez messze nem az a Puerto Rico-i vonal, amely számomra elég hamar élvezhetetlenné vált. Meg van bolondítva timbával, fúvósokkal, a dalok pedig nem a maffiáról és a dogról szólnak, hanem az életörömről. A gyorsan változó szleng miatt persze nem mindent értek, de a poénok, hasonlatok zseniálisak, szinte már ezért megéri.
Az pedig már jó pár éve megfigyelhető, hogy az összes nagy timba zenekar kacérkodik a reggaetónnal (nyilván, mert annyira népszerű). Tirso Duarténak külön lemeze van a timbatónra, de mondhatnám Paulo FG-t, a nagy kedvencemet, aki talán már túlzásba is viszi a kiruccanást a reggaetón irányába. Sőt, hogy tovább fokozzam, ma már a legtöbb hagyományos timba zenekar koncertjén van egy-két reggaetón betét, gyakran a legnépszerűbb vendégénekesekkel. A kubai bulikon pedig nagyon is megfér a két műfaj, igazából ennek az ellenkezőjét lenne nehéz elképzelni.
Persze megértem a fenntartásokat. A cubatón ugyan sokkal gazdagabb műfaj, mint a hagyományos reggaetón (amely egyébként számomra is meglepő módon nem Puerto Rico-i, hanem panamai eredetű), de azért nyilván megvannak a korlátai. Nehéz újat alkotni benne, gyakran egy sémára megy. Néha már én is azt hiszem, OK, itt a vége, ez már unalmas, ugyanaz, mint az előző. De aztán mindig jön egy újabb, bulis szám. Ez persze más műfajokra is elmondható, ha őszinték akarunk lenni.
Úgyhogy mielőtt túl hosszúra fognám, felesleges azon görcsölni, hogy mi a magasabb rendű, vagy mi a múló divathullám. Élvezni kell, és kész. Ha meg nem megy, keresni kell mást.
És itt a nagy igazság: “Élvezni kell, és kész. Ha meg nem megy, keresni kell mást.”
Amikor írtam ezt a 10+1-et, nem gondoltam, hogy provokatív, mert az a táncos kör, ahol a legtöbbet mozgok, nagyon változatos ízlésű, akár kifejezésekről, akár zenei stílusokról van szó, ugyanakkor nagyon toleráns is. Itt Budapesten az a helyzet, hogy mindenki megtalálhatja a kedvére való zenei stílust és társaságot. Nekem csak az a bajom ezzel, hogy túlságosan szétaprózódik a “salsatársadalom”. Kicsit kevesebb hely szombatonként, kicsit változatosabb zenével, és persze megfelelő toleranciával jobban összehozná a táncosokat. De persze így sokkal jobb, mintha nem lehetne hova elmenni: erre is volt példa tavaly nyáron.
Az idén nyáron nem lesz ilyen, ha rajtunk múlik
. Egész nyáron tolni fogjuk a nyitott bulit ingyen és bérmentve mindenki számára!
No, akkor itt igy vadiúj sláger Kubából: http://www.youtube.com/watch?v=_zY-BfvgYAU
Hát ennek a szövege, izé, kissé túlmegy a pingán is… A spanyol barátnők valószínűleg nem értik, mert a “nyelvezete” eléggé innovatív, viszont a megértésben segítenek a klippben szereplő hölgyek…:)
http://www.youtube.com/watch?v=gcdLED_Xlj8&feature=player_embedded
Miki, kicsit éles volt a kulturális váltás…:-)
Azért az ilyen timbás reggaetonok mindig visszabillentenek…:)
http://www.youtube.com/watch?v=CFMMmK5P0WY
Nem nézhetem meg a vadiúj slágert! Letiltották! Kicsit elhagyom az országot, és lemaradok minden jóról?
Zsuzsi, hogy ne maradj sláger nélkül, elküldtem emailben…:)
Hiányoltam a listáról a ‘cuerpo’ (test) és a ‘corazon’ (szív) szavakat…
Köszönjük Salsero, igen, ezek a szavak nagyon gyakran szerepelnek, mint ahogy a cintura = csípő, és a mano(s) =kéz (kezek), vagy az arriba= fel szavak is.