A salsa hatása a törpenyulakra

Zsombi alaposan megfigyelte, hogy egyik szerelmére, Pankára, milyen hatással van a salsa. Húsvét alkalmából közre adja tapasztalatait. Fogadjátok nagy-nagy szeretettel írását! (Viktor)

A salsa hatása a törpenyulakra

A salsának a nyuszik szervezetére és lelkére gyakorolt hatása több tényezőtől is függ: ezek közé tartozik a zenei műfaj, a hangmagasság, a ritmus, a hangszerek, és természetesen a nyulak érzékenysége, felfogóképessége, temperamentuma és zenei kultúrája.

A nyulak zenei kultúrájáról általában

Már a törpenyulak üknagymamája, a mezei nyúlanyó is tudta, hogy minden nyuszi (legyen az akár lógófülű, kosorrú, oroszlánfejű vagy angóra) prédaállat. Vagyis eredeti élőhelyükön számos ragadozó állat fő táplálékforrásai, ezért földi létük során – a nap huszonnégy órájában – szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy zsákmányállatok, a táplálékláncnak nem éppen a legelőkelőbb szintjén állnak. Ez nagyban befolyásolja viselkedésüket. Nem is beszélve az emberek által igaztalanul rájuk aggatott olyan jelzőről, mint például „a gyáva nyúl”, vagy a húsvéti ünnepek kemény megpróbáltatásai.

Az integratív gyógyászat

Ahhoz, hogy élőlény-társadalmi elhelyezkedésüket, illetve a tudati-lelki állapotukat megfelelő módon tudják megélni, a nyuszik születésüktől fogva az integratív gyógyászathoz fordulnak. Egy ténylegesen átfogó, elsősorban kubai salsán alapuló, azonban bio-szociológiai szempontoknak is megfelelő egészségmegőrző eljárásról van szó, amely a nyulak egyéni szükségletének figyelembevételével rendkívüli eredményeket produkál.

A salsa komoly hatást gyakorol a nyulak lelkére és a szellemére, kimozdítja őket a lehangoltságból, elűzi a stresszt, továbbá orvosolja a koncentrációs és emésztési zavarokat. Régóta ismert tény, hogy a dallamos zene kikapcsolódást eredményez, észrevétlenül is feszültséget old a szervezetben. Tudományos kutatások bizonyították, hogy a kubai son a törpenyúli méltóságot, a túlélésbe vetett hitet stimulálja, a bachata pedig álmodozásra, képzelődésre készteti a nyuszikat. A Természetvédelmi Világszövetség is nyíltan támogatja a kihalófélben lévő kategóriába sorolt szumátrai üregi nyulak megmentése érdekében alkalmazott salsa-pszicho-spirituális módszert.

Magunk is tapasztalhatjuk sokszor, hogy otthon, egy-egy ritmusra gyakorolt lábtechnika, illetve lépéskombináció után, kedvenc nyuszink a saját lépéseit akaratlanul is ehhez a ritmushoz igazítja.
Kulin Katinka, a nyulakra alkalmazott holisztikus egészségfelfogás legjelesebb hazai képviselője maga is különös hangsúlyt fektetett arra, hogy tanfolyamunkon megismerje a kubai salsát, melynek segítségével két nyuszijának még jobb gazdijává válhatott.

Hatások és mellékhatások

A salsának a nyulakra gyakorolt mélyebb biológiai hatásait legjobban a pulzusuk, illetve annak változása fejezi ki. Egy igen gyors ritmusú timba zene a pulzusukat 22 százalékkal, légzésüket pedig 50 százalékkal is megemelheti, míg egy lassú ritmusú, szomorkásabb son akár a normális szint alá is viheti ezeket az életműködéseket.

Ezért figyelnünk kell arra, hogy naponta legfeljebb 2-3 óra zenehallgatást engedjünk kedvencünknek. Persze ez az időtartam növelhető abban az esetben, ha a nyuszink a zene hatására többet mozog, mert a megfelelő mennyiségű mozgás elengedhetetlen az egészségük szempontjából.

Nagyon fontos azonban, hogy ha azt szeretnénk, hogy a nyuszi a zene jótékony hatását élvezni tudja, akkor az soha ne legyen hangos! Különösen fontos ez a lógófülű törpenyulak számára. Legegyszerűbb, ha engedjük, hogy a nyuszi odaüljön a számítógép elé, és ő maga válassza ki, hogy éppen timbára akar pörögni vagy egy kis son-t szeretne hallgatni. Ők pontosan tudják, milyen hangosan kell szólnia a zenének ahhoz, hogy a kis szervezetük boldogság-hormonokat termeljen. Ekkor szoktak „kergenyulazni”, vagyis össze-vissza ugrándozni és pörögni a levegőben. Egyesek szerint ez a nyúl-reggeaton.

A romantikusabb, lágyabb zenék hallgatása közben gyakran dorombolnak, mint a macskák. A hangszalagjaik egymás után többször megfeszülnek, majd elernyednek (másodpercenként 20-30 megfeszülés-elernyedés), és az így keletkező rezgés adja ezt a doromboláshoz hasonló hangot a gégében. A nyúl-dorombolás frekvenciája (szerintem) 25 és 150 Hertz között van. Ilyenkor egyszerűen csak eldőlnek az ölünkben és meditálnak, lazítanak, ami számunkra is mitikus élményt nyújt.

Azt viszont tényként rögzíthetjük, hogy a rockzenét nem szeretik. Beszaladnak azonnal a szekrény alá, és csak egy kis bazsilikomos sárgarépával, vagy világbajnok kaporral tudjuk újra kicsalogatni őket. A rockzenét általában a vérnyulak hallgatják, akik közeli rokonságban vannak a titkos fekete disznókkal… de erről majd legközelebb mesélek nektek.

(Írta: Szűcs Zsombor, 2011. április)