Tanítanak, Művészek: Alberto Valdes, Eloy Leyva, Emir Garcia, Alexander Carbo, Yunaisy Farray, Barbara Jimenez, Yoannis Tamayo (először Magyarországon), Dj Danis La Clave, MC Johnny Hernandez, Andria Panagi, Arianna Eracli

Részvételi díj:
2011. december 15-ig 100 €
2012. február 1–ig 110 €
2012. február 1. után 120 €

Jelentkezni Zsuzsinál tudsz.

Cafe Puerto – 3 bevezető, kezdő óra – szeptember 2., 9., 16. 21:00-22:00
1033 Budapest, Óbudai (Hajógyári) Sziget

Cuba2 Tánciskola – kezdő órák – szeptember 12-től (hétfőnként) és 16-tól (péntekenként)
1062 Budapest, Andrássy út 98.

Cuba2 Tánciskola – kezdő és haladó órák – szeptember 14-től (szerdánként) és 15-től (csütörtökönként)
1191 Budapest, Üllői út 206. PowerGym Fitness, 3. em.

Belvárosi Táncterem – középhaladó és haladó órák
1053 Budapest, Veres Pálné utca 19.

Az órákra a korlátozott férőhely miatt előzetes regisztráció szükséges. Az előzetes regisztrációra augusztus 22-től nyílik mód.

Túl vagyunk a 2011-es Campo Loco-n. Szeretném nagyon megköszönni Nektek, hogy a segítségetekkel egy ilyen “őrületet” sikerült megrendeznünk ismét. Hálás vagyok a türelmetekért, kedvességetekért, nyitottságotokért, ami lehetővé tette ezt a fantasztikus, családias, szeretetteljes hangulatot, függetlenül a nagy létszámtól és attól, hogy melyik iskolától, városból, vagy, hogy melyik országból jöttetek. A célunk mindig is az volt, hogy a tánc közös nyelvével kommunikálva, összehozzuk az embereket! Veletek ez könnyebb volt, mint megijeszteni a 2 méteres éjjeliőrt .
Nagyon szeretném megköszönni a tábor szervezőinek és tanárainak is a kemény munkát, a sok élményt, a jó hangulatot. Külön köszönet Madeline Rodrigueznek és Mario Charónnak az elképesztő szakmai tudásért, amivel oktattak minket, az emberségért, szerénységért és energiáért, amivel mindannyiunkat töltöttek 6 napon keresztül. Esteban Isnardinak, a jó kis ruedákért, a sok röhögésért, a “piszkálgatásokért” , és a hihetetlen emberábrázolásokért, amiket a karikatúráival adott Nekünk. Szűcs Zsombornak az ellenkező nem bulikon való kitartó szórakoztatásáért, Neki és Hoffmann Anettnak a vihogós, szuper kezdő órákért. Anettkának a szép-ronda tortákért. Munkácsy Hajnának a nap végi őrületes zumba órákért, amin még a félig hullaszámba menő, lestrapált táncosokat is újra teljes létszámban lelkesíteni és izzasztani tudta. Lukács Hajninak a csütörtöki showért és azért, hogy munkája ellenére időt szorított, hogy lejöjjön közénk. Kertész Miklósnak a fogyasztásért, és azért, hogy csak 4 embert sebesített meg 8 napon túl gyógyulóan, és azért, hogy megint egy elképesztően szórakoztató és tudományos beszámolót fog írni a táborról. . Dj Pedritónak a szinte 24 órás készenlétért, a hibátlan technikai háttérért, az elképesztő, véget nem érő bulikért és a legjobb kubai zenékért, amit folyamatosan játszott. Újdonsült feleségének, Horváth Kittinek pedig köszönöm, hogy boldogan tartja a mi Dj-ket! Kováts Ildinek a segítségért, és sofőrszolgálatért. Kiss Viktornak nagy-nagy köszönet az előkészítő és utómunkákért és a fantasztikus ötletekért, amivel mindig bombázza az agyamat, és a magas tolerancia szintjéért, amivel megkönnyíti a munkánkat, és még sok minden másért. Benedek Viktornak a pontosságért, precízségért, tökéletes előkészítésért, amitől néha legszívesebben összerogynék és sírva elaludnék egy lábtörlőn. Mindenkinek, aki hozott-vitt másokat, segített a hangszerek szállításában, vagy püfölésében, szólt a barátainak, hogy ne hagyjanak ki egy ilyen bulit! Külön nagy-nagy köszönet Szalai Tündének, Tücsinek, Balatonboglár anyukájának, hogy évről-évre segíti a munkánkat, mindig ott áll a háttérben, hogy megoldjuk a problémákat és, hogy olyan szépet énekelt nekem, hogy 20 percig bömböltem a meghatottságtól. Ha az idei Campo Locora gondolok, most is el tudom sírni magam örömömben, miközben olyan pozitív energiákkal vagyok feltöltve, hogy legszívesebben elszállnék egy körre.

Köszönöm Mindannyitoknak, hogy létrehoztátok, és kérek Mindenkit, hogy küldjétek a videóitokat és képeiteket, hogy meg tudjuk osztani őket a többiekkel is!

Figyeljétek a honlapot, hamarosan feltöltjük a beszámolókat, képeket, videókat!

Köszönettel és szeretettel:
Domonkos Zsuzsa

Összefoglaltuk nektek a legfontosabb tudnivalókat a nyári tánctáborunkról.
A tábor 2011. augusztus 11-től 14-ig Balatonbogláron lesz Madeline Rodriguez (Kuba), Marió Charón (Kuba), Esteban Isnardi (Uruguay) világsztárok részvételével!

A cím

Hotel Boglár Balatonboglár
Balatonboglár, Kodály Zoltán u. 9-15.

Nagyobb térképre váltás

Oktatók

Esteban Isnardi, Madeline Rodriguez, Mario Charón!
Hazai csapatunkból Munkácsy Hajna, Domonkos Zsuzsa, Hoffmann Anett és Szűcs Zsombor tanít, a zenét Palless Péter alias Dj Pedrito szolgáltatja!

A program

Magyarázat:

• citromsárga – minden szint
• narancssárga – középhaladótól
• lila – haladó

Az ár

Befizetési határidő:
A regisztráció a részvételi díj befizetésének teljesítésével válik érvényessé! Kérjük, hogy a jelentkezést követő 5 munkanapon belül fizessétek be a részvételi díjat.
Átutalásos fizetés esetén az utolsó jelentkezési- és végső fizetési határidő: augusztus 3. (szerda)

Az átutalást a SalsaPro Kft. CIB Bank Zrt-nél vezetett
10700268-45470701-51100005
számú számlájára kérjük befizetni.
Ne felejtsétek a megjegyzés rovatba beírni, hogy CL2011 és a résztvevő(k) nevét!

• oktatás és szállás (2+2 ágyas szobában): 53.000.- Ft

Teljes ellátás (opcionális): +10.000.- Ft
(napi 3-szori étkezés csütörtök ebédtől vasárnap ebédig)

2 ágyas felár (opcionális): +5.000.- Ft

Speciális árak nem a szálláson alvóknak

• Táncoktatás napi jegy (azoknak, akik csak az oktatáson vennének részt) augusztus 1-től, elővételben: 9.500.- Ft/nap (érvényes az adott napon az összes órára (7 óra) + az esti bulira; a helyszínen megváltva 11.000.- Ft/nap (!))
• Esti buli belépő (azoknak, akik csak a bulira jönnének) : 3.000.- Ft/buli

Csoport kedvezmény: 10 fő együttes jelentkezése esetén 25.000.- Ft kedvezmény a csoportnak vagy a szervezőnek.
Lehetőség van üdülési csekkel is fizetni.

Jelentkezéshez kérlek, kattints ide.

A spanyolok néhány év alatt rájöttek, hogy Kubában nem gazdagodnak meg az aranyból és ezüstből, viszont kiválóan alkalmas a terület mezőgazdaságra. Rögtön elkezdték terjeszteni a cukornádat, és vele a rabszolgákat. Először Spanyolországból hozták őket, részben afrikaiakat, aztán egyenesen Afrikából. A spanyol (és portugál) rabszolgatartás alapvetően különbözött az angol-holland-franciától: a rabszolgák aránya nem haladhatta meg a tíz százalékot, szabad és rabszolga gyereke automatikusan szabad lett, és az afrikaiaknak be kellett lépniük vallási társaságokba, ahol a kereszténység gyakorlása mellett fenntarthatták eredeti kultúrájukból azt, amit sikerül a fejükben áthozniuk, a vallási elképzeléseiket, mondáikat, zenéiket és táncaikat.

Kuba, Castróig, a bevándorlók országa. Jönnek Spanyolországból kasztíliaiak, galíciaiak, katalánok, andalúzok, baszkok; nemesek és pórok; keresztények, mórok és zsidók; kereskedők, földművesek és bűnözők; szabadgondolkodók és forradalmárok; Európából portugálok, olaszok, írek, angolok, hollandok és görögök; Afrikából behurcolt rabszolgaként először congók (a mai Congo és Angola területéről), majd yorubák és ibók (a mai Nigériából és Beninből), dahomeyek (a mai Beninből) és mandingák (a mai Szenegál, Gambia és Mauritánia területéről); később a világ minden tájáról arabok, kínaiak, japánok; Haitiből rabszolgatartók és rabszolgák, az USÁ-ból szegénylegények, zsoldosok, ültetvényesek és gengszterek. És Kuba nemcsak befogad mindenkit, hanem mindenki mindenkivel össze is keveredik, biológiailag és kulturálisan.

Eleinte Baracoa a főváros, majd néhány évtizedre Santiago de Cuba, de már a XVI. végére Havanna (La Habana) lesz az. És Havanna az amerikai spanyol gyarmatbirodalom legfontosabb kikötője, raktárakkal, hajógyárakkal és kurvákkal, mert évről évre itt gyülekezik a spanyol királyi flotta, hogy az anyaországba szállítsa az Újvilág termékeit. Ennek megfelelően vonzotta a kalózokat és a rivális hatalmak flottáit (a kettő között nincs nagy különbség), és többször megsarcolták, az angolok a XVIII. században el is foglalták egy rövid időre, fellendítve az üzleti életet.

Kuba két legfontosabb terméke a dohány és cukornád. Az előbbit kisparaszti gazdaságokban termelik, leginkább nyugaton, az utóbbit nagy, később óriási nagy latifundiumokon, rabszolgamunkára alapozva. Fontos kiviteli cikk még a kávé, és a Havannában és Matanzasban gyártott hajó, a gőzhajókorszak beköszöntéig.

Spanyolország, időnkénti vereségei ellenére is, keményen kézben tartotta a szigetet a XIX. sz. elejéig. Bár Kuba termékei és stratégiai pozíciója fontosak voltak, a fojtogató királyi adminisztráció lassította a gyarmati fejlődést, az üzletet, az infrastruktúra kiépítését és a művelődést egyaránt. A kormányzótól az utolsó postamesterig mindenkit a király udvar nevezett ki. Bár 1728-ban megalapítják Kuba első egyetemét, az is csak a XIX. század közepétől válik a művelődés fellegvárává.

A napóleoni háborúk megrendítették Spanyolországot. Az amerikai gyarmatbirodalom néhány évtizeden belül felszabadult, csak Kuba és Puerto Rico maradt spanyol kézen. De Kubában is napirenden van az elszakadás, az 1830-as évektől fogva megújuló felkelések, forradalmak és szabadságháborúk együtt járnak a rabszolgatartás eltörlésének igényével is, ami csak 1884-ben következik be. A forradalmak kitermelik Kuba első nemzetközi hírű költőjét, José Martit. Közben az tőkeerős USA szerepe egyre nagyobbá válik a szigeten, a cukortermelés nagyrészt a kezükbe kerül. Végül 1898-ban háborút indítanak Spanyolország ellen, és Kuba, Puerto Ricóval (és a Fülöp-szigetekkel) együtt felszabadul.

Azazhogy amerikai katonai kormányzás alá került, ami később átadta helyét amerikai befolyás alatt álló, névleg független, többé-kevésbé demokratikus kormányzatoknak. A cukor- és dohányipar mellett az idegenforgalom lett a legnagyobb üzlet az amerikai alkoholtilalom idején, majd később a prostitúció és szerencsejáték is. Miközben a szigetlakók többsége szegény maradt vagy egyre szegényedett, Havanna és a szórakoztató ipar virágzott, a zene és tánc fontos exportcikké vált. Ekkor hódítja meg előbb New Yorkot és Hollywoodot, majd a világot a rumba, a mambo és a cha cha chá, miközben Fernando Ortiz szorgalmasan írja könyveit az afrikai kultúrák megtermékenyítő hatásairól.

Az utolsó nagy bevándorlási hullám, a spanyol pogárháború után, baloldali értelmiségieket sodort a szigetre, és ők is hozzájárultak a korrupt Batista-rezsimmel szembeni ellenálláshoz. Castróék megkezdték a fegyveres harcot, ami 1958 elején még a keleti hegyekre korlátozódott, de az év végére elfoglalták az egész országot.

A forradalmárok bevezetik az ingyenes oktatást és orvosi ellátást, az alanyi jogon járó nyugdíjat, államosítják a latifundiumokat, gyárakat, majd később minden mást, visszaverik a a Disznó-öbölnél partra szálló ellenforradalmárokat, majd az amerikai bojkottra válaszolva a Szovjetúnió szövetségesévé válnak, kirobbantva az 1962-es rakétaválságot. Inenntől kezdve a szovjetek segítik őket, de nem ingyen: kubaiak harcolnak és halnak meg Angolában, Mozambique-ban, Etiópiában és még itt-ott. Közben a bevándorlók országa a kivándorlók országává válik, és a Havannai Művészeti Egyetemen kialakul a világ második legjobb balettintézete (a moszkvai után). A fehérek és feketék jobban összekeverednek, mint valaha, ami új impulzusokat nyújt a zene- és tánckultúrának.

A kilencvenes évek elején a Szovjetúnió felbomlásával Kuba mély gazdasági válságba kerül, amit finoman „sajátos időszak”-nak, período especial, nevez a rezsim. A kubaiak soványabbak lesznek, mint a forradalom óta valaha, és tovább nő a várható életkor, utolérve az amerikait. Óvatos liberalizálás kezdődik, ami veszélyezteti a szociális vívmányokat, kialakul a timba és a cubaton, a kubai zenészek és táncosok pedig kiáradnak a világba, legnagyobb örömünkre.

(Írta: Kertész Miki, 2011. július)

Dalma szemében látom az izgatottságot… Ő már tudja… Te? Jössz a táborba?